„Majd meglátjuk, hogy jól választottál-e magadnak új gazdit.”

Miklósiék és Endre bá, de igaziból a sorozat minden szereplője kőkemény feudális rendszerben él. Hűbérurak és vazallusaik láncolataiban, azok labilis belső hierarchiájával, állandó puccsokkal, amik ráadásul folytonos hatalmi harcban állnak más, hasonló láncokkal. Endre ellen az egész első évadban puccskísérlet zajlik. A másodikban pedig egy másik kiskirály, Gáll Feri lép háborúba vele. De nem csak a törvényen túl kemény a helyzet: törvényen innen, a rendőrségen vagy a börtönben is elég egy telefon fentről, hogy az ügyet ideje ejteni, netán valakit agyon kell verni.

A Miklósi család, főleg Attila kezdetben nyilvánvalóan vazallus, aminek a jelentését azért idézném szó szerint, merthogy szó szerint az: „aki a hűbérúrtól földbirtokot kapott, s az őt ezért egész sor szolgáltatásra, főleg katonai szolgálatra kötelezte.” (http://idegen-szavak.hu/vazallus)

Miért érdekes ez? És hogy jön ide a filozófia?

Endre bá és a többi kiskirály révén, és ahogy a hatalmat gyakorolják a körülöttük élőkön. Ugyanis konkrétan nekik, mármint a feudális uralkodóknak írta fő művét Niccoló Machiavelli, a reneszánszkori filozófus. Endre bá-ék pedig úgy viselkednek, mintha betéve tudnák az egészet.

„Minden rohad, ami fénylik.”

A fejedelem a 16. században kicsit jobban szétrobbantotta a maga internetét, mint a miénket Kim Kardashian a seggével.

Machiavelli volt ugyanis az első, aki a keresztény világban teljesen különválasztotta az erkölcsöt és a politikát. Jó uralkodó lehet fosadék ember is: teljesen lényegtelen, hogy mit szokás jónak tartani, és hogy az uralkodó olyan-e. Egyetlen dolog számít, a hatalom megszerzése és megtartása. (Még ha ez kettő is.) Az nem árt, ha ez tisztességes módon zajlik, de az uralkodónak kész kell lennie a szemétségre is. A cél: a hatalom, az eszköz: bármi, ami közelebb visz a célhoz.

A pénzen túl ilyen eszköz lehet a másik ember, vagy a látszat, amit az uralkodó fenntart magáról. Janka főleg férfiakat használ eszközként, hogy megvédjék őt és a családját, Csér az emberség látszatát tartja fenn, holott nem tudná jobban leszarni az egészet. 

„És te mit gondolsz a társadalmi felelősségvállalásról? :D”

Talán egyedül ekkor nevetnek őszintén az egész sorozatban.

De a machiavellista filozófia Endre bá karakterében a leginkább tetten érhető.

Irtózunk tőle, amikor fejbe lövi Gyukát, csak mert megpróbálta meglopni. Azért ez kemény. Machiavelli viszont csak helyeslőn vállat vonna. Inkább ez, minthogy Endre megkockáztassa, hogy az árulónak bizonyuló Gyuka később még jobban belepancsoljon a szarlevesbe, ezzel növelve a káoszt, ami a fennálló rendet fenyegeti, és ami potenciálisan még több vérhez vezetne, mint amilyen pl. a Józsefvárosi lövöldözés is. A fennálló rend, még ha zsarnoki is, jobb, mint a zűrzavar, ahol mindenki harcol mindenki ellen. Az a kivégzés ott a híd alatt ezért konkrétan egy jó, könyörületes uralkodó döntésének eredménye. Kicsiben kegyetlen, nagyban könyörületes. És két legyet üt egy csapásra: Márki dzsít is jól beszaratja.

Merthogy az uralkodónak fontosabb, hogy tartsanak tőle, minthogy szeressék. 

„Az emberekről ugyanis általában elmondható, hogy hálátlanok, ingatagok, színlelők; a veszélytől visszarettennek, harácsolásra hajlamosak; ha adakozó vagy velük, a lábad elé vetik magukat, életüket és vérüket kínálják, de mihelyt szorult helyzetbe kerülsz, fellázadnak ellened.”

Ezt látja be, és ezért a legnagyobb király Attila, aki a 2. évad végén jön a kutyákkal és egy perc alatt helyre teszi a családját fenyegető két csicskát, kicsivel később pedig a fiának is olyan hűbérúri pofont ad, amit a képernyő innenső részén is érezni.

Machiavelli, akárhogy tűnik is, nem gonoszságra buzdít. Nem minden fénylik, ami rohad. Csakis a hatékony rohadásra buzdít; az emberek természetéből fakad, hogy így kell uralkodni felettük. A hatalom színtere nem immorális, hanem amorális. Nem érvényesek rá az erkölcs kategóriái. A sorozat egyetlen szereplője, még a legmachiavellistább sem kifejezetten gonosz. Endre bá sajnálja, hogy Gyukáról kiderül, hogy elárulta. Nem leli örömét a gyilkosságban. Csak hát ez ilyen.

Te meg fogd szépen a lábát.

Machiavelli a hatékony uralkodó elemzésével olyan pontosan találta fejbe a… [Egyébként az feltűnt, hogy a 2. évad opening-ében mindenki ott sérül, ahol sérül??] szöget, hogy egy létező személyiségtípust is elneveztek róla.

Az Aranyélet antihősei nem tisztán filozófiai értelemben machiavellisták, hanem pszichológiai értelemben is. Értve ezalatt, hogy lelkileg eleve diszpozicionálva vannak az empátia hiányára, amoralitásra, cinizmusra, manipulációra. Hogy a többi embert eszköznek, ne pedig célnak tartsák, és könyörtelenül ki is használják őket. Az ilyen személyiség kialakulásának többek között gyerekkori trauma is oka lehet, Janka esetében például szinte biztosan erről van szó. Már amennyire biztosak lehetünk ilyesmiben fiktív karakterek esetében. De ezt teszi veled, ha bepróbálkozik nálad az alkesz apád. Még ha fiktív is.

Ők sem gonoszak, már ha ennek a szónak van értelme, nem élvezik a többi ember szenvedését, csak épp hidegen hagyja őket. Mindenesetre ott vannak ők is a pszichopatákkal és nárcisztikusokkal az érzelmi élet skálájának Mos Eisley-jában (a galaxis leghitványabb söpredékének gyülekezőhelyén). 

Az Aranyélet tehát mélyebben vájkál kis valóságunkban, mint az feltétlenül jól esne. Endre bá kiszállt, de még hogy, a machiavellista rendszer azonban darál tovább.  Semmi sem változik. A kutyákat elaltatták, Janka cigizett, de már ott vannak az új kölykök. És hiába próbált elhajtani énekelve a Suzukival, homok a szélben, most már Attila van az élen.

Aki ugye számunkra most már Hollós. 

Mindannyian vágyunk az intimitásra, a közeli, tartalmas kapcsolatokra, legyen szó szerelemről vagy barátságról. Kevés felszabadítóbb élmény van, mint amikor az ember feltárulkozhat és igazán önmaga lehet valaki társaságában. Ezeket az embereket nem felejtjük el.

És bár mindannyian vágyunk az ilyen kapcsolatokra, ritkán bukkanunk rájuk. Erőltetni nem lehet őket: megtörténnek velünk. A nyelvünk is ezt a passzív jelleget fejezi ki. A szerelem olyan, mintha belénk csapna a villám. Vagy belezúgunk valakibe. Mint egy gödörbe. De biztos, hogy passzivitásra ítéltettünk? Ez a legtöbb, amit tehetünk? Egyszerűen várunk?

Nem. Az intimitás, barátság, szerelem döntés kérdése is. Aktívan lehet formálni. És a tudomány segít.

Az itt látható 36 kérdés bizonyítottan felgyorsítja az intimitás, kötődés kialakulását. Ha felteszitek egymásnak ezeket a kérdéseket, az olyan, mintha hónapokat, éveket ugranátok előre a kapcsolatotokban. Ártatlanul indul, de egyre személyesebbé válik. A közös feltárulkozás, kiszolgáltatottság pedig igazán szorosra fűzi a kapcsolatot.

A kérdések után végül nézzetek 4, azaz NÉGY teljes percig egymás szemébe, szó nélkül.

Aztán próbáljatok meg nem összejönni. Challenge accepted?

Első randinak kifejezetten ütős.A kísérlet után, ahol ezeket a kérdéseket tették fel idegenek egymásnak, végül voltak, akik összeházasodtak.

1. Ha bárkit meghívhatnál vacsoravendégnek a világon, ki lenne az?
2. Szeretnél híres lenni? Milyen módon?
3. Mielőtt telefonálsz, elpróbálod magadban, hogy mit fogsz mondani? Miért?
4. Miből áll a „tökéletes” nap számodra?
5. Mikor énekeltél utoljára egyedül? És másnak?
6. Ha 90 éves korodig élnél, majd dönthetnél, hogy egy 30 éves agyát vagy testét szeretnéd a hátralévő 60 évben, melyiket választanád?
7. Van titkos sejtésed arról, hogyan fogsz meghalni?
8. Nevezz meg három dolgot, ami közösnek tűnik benned és a partneredben.
9. Miért vagy a leghálásabb az életben?
10. Ha megváltoztathatnál bármit a neveltetéseddel kapcsolatban, mi lenne az?
11. Négy percben mondd el partnerednek élettörténetedet, olyan részletesen, ahogy csak tudod.
12. Ha holnap úgy ébrednél, hogy bármely tulajdonságnak vagy képességnek birtokában lehetnél, mi lenne az?
13. Ha egy kristálygömbből kiolvashatnád az igazat magadról, az életedről, a jövődről, vagy bármiről, mit akarnál tudni?
14. Van valami, amiről régóta ábrándozol, hogy meg akarod csinálni? Miért nem csináltad még meg?
15. Mi a legnagyobb teljesítményed az életben?
16. Mit értékelsz legtöbbre egy barátságban?
17. Mi a legértékesebb emléked?
18. Mi a legrosszabb emléked?
19. Ha megtudnád, hogy egy év múlva hirtelen meghalsz, megváltoztatnád, ahogy most élsz? Miért?
20. Mit jelent számodra a barátság?
21. Milyen szerepet játszik életedben a szeretet és az érzelem?
22. Felváltva mondjátok meg egymásnak, hogy mit tartotok pozitív vonásnak a másikban. Öt ilyen vonást mondjatok fejenként.
23. Mennyire meghitt és barátságos a családod? Úgy érzed, boldogabb volt a gyerekkorod, mint a legtöbb embernek?
24. Hogy érzel édesanyáddal való kapcsolatodat illetően?
25. Mondjatok három igaz „mi” mondatot. Pl.: „Mindketten itt vagyunk ebben a szobában, és úgy érezzük magunkat, hogy…”
26. Fejezd be a mondatot: „Bárcsak lenne valakim, akivel megoszthatnám a…”
27. Ha közeli barátokká válnátok a partnereddel, mi lenne fontos számodra, hogy tudja?
28. Mondd el a partnerednek, hogy mi tetszik benne: legyél nagyon őszinte, mondj olyan dolgot is, amit nem mondanál olyannak, akivel épp most találkoztál.
29. Ossz meg a partnerrel egy kínos pillanatot az életedből.
30. Mikor sírtál utoljára valaki más előtt? És egyedül?
31. Mondj egy dolgot a partnerednek, amit már most szeretsz benne.
32. Mi az, ha egyáltalán van ilyen, ami túl komoly ahhoz, hogy viccelődjünk vele?
33. Ha ma este meghalnál, anélkül, hogy bárkivel kommunikálhatnál előtte, mit bánnál a legjobban, hogy nem mondtad el valakinek? Miért nem mondtad még el?
34. A házad minden tulajdonoddal együtt lángol. Miután kimentetted szeretteidet és háziállataidat, még egy dolgot kimenthetsz. Mi lenne az? Miért?
35. A családtagjaid közül kinek a halála viselne meg a legjobban? Miért?
36. Ossz meg egy személyes problémát, és kérd ki partnered véleményét, hogy ő miként kezelné. Utána kérdezd meg, hogy szerinte milyen érzésekkel viseltetsz a probléma iránt, amit választottál.

A kísérlet: http://psp.sagepub.com/content/23/4/363.full.pdf+html

Azon túl, hogy a boldogság talán az egyetlen önmagában is kívánatos dolog, a következőkkel is kimutatható pozitív kapcsolatban áll:

• élethossz
• fizikai egészség
• szociális biztonság
• kreativitás
• kulturális egészség
• siker

Ez jól hangzik. Ha boldogabb vagyok, tovább élek, sikeresebb és kreatívabb leszek stb. Már csak boldognak kell lenni.

És épp itt van némi ok a pesszimizmusra.

Egyrészt az, hogy mennyire tudunk tartósan boldogok lenni, kb. 50%-ban a génjeinken múlik. 

Másrészt van egy hedonikus adaptációnak nevezett jelenség, amelynek lényege, hogy boldogságszintünk idővel mindig visszaáll az eredeti, megszokott értékre a boldog vagy szomorú életesemények után. Megörülünk az előléptetésnek, nagyobb lakásnak, aztán máris még magasabbra törnénk. Hozzászokunk. Adaptálódunk az élvezetekhez. És így a boldogságot mindig tologatjuk a horizontunkon túlra. A következő millió a boldogság szempontjából teljesen értéktelen. 

A hedonikus adaptáció, illetve a pszichológiai immunrendszerünk sokkolóan hatékony. Annyira, hogy

lényegében teljesen mindegy, hogy nyerünk-e az ötös lottón, vagy deréktól lefelé lebénulunk.

Kb. hat hónap múlva ugyanannyira lennénk boldogok vagy boldogtalanok mindkét helyzetben. (Dan Gilbert kutatásai nyomán)

A boldogság a fejben van, nem a külvilágban. Ez a boldogoknak jó hír, a boldogtalanoknak rossz.

De nincs minden veszve a boldogtalanok számára sem. A pozitív pszichológia kutatói folyamatosan tárják fel a boldogság nyitját, és olyan technikákat is kidolgoznak, melyek segíthetnek minket a boldogabbá válásban.

Az itt következő 5 nagyon egyszerű gyakorlat pedig bizonyítottan növeli a boldogságszintet, ha szokássá tesszük őket. Legalább három hétig minden nap szánjunk rájuk néhány percet, hogy észrevehető eredményt érjünk el. Utána pedig miért hagynánk abba? (Shawn Achor: The Happiness Advantage)

 1. Reggelente töltsünk pár percet azzal, hogy keresünk 3 új dolgot a világban, amelyért hálásak lehetünk. Ezzel arra neveljük agyunkat, hogy a pozitív dolgokat vegye észre a negatívokkal szemben, és optimistább legyen a jövőt illetően.

2. Napi 15 perc kardió – lehetőleg élvezetes, szórakoztató, mint amilyen pl. a tánc.

3. Minden nap találj egy kellemes élményt az elmúlt 24 órából: képzeletben éld át újra, a lehető legtöbb részletet felidézve és újra elmerülve benne. A kellemes emlékek így jobban rögzülnek, és az élmény kétszer annyi pozitív érzelmet generál.

4. Csukd be a szemed, és csak a légzésedre figyelj. Két perc is elég naponta ebből, idővel kevesebb stressz fog érni, és pontosabb lesz a munkavégzésed.

5. Tudatos kedvesség: találj valakit, akinek kifejezed a háládat, elismered a munkáját, esetleg bátorítod. Egy email, egy telefonhívás vagy egy üzenet - minden nap. Csodákat tesz a kapcsolatokkal. A boldogság mindig emberi kapcsolatokban történik, soha nem vákuumban.

Fel a fejjel. A boldogság adottság is ugyan, de készség is, és így tanulható. Rá kell edzeni, és edzeni nehéz, de az eredmény megéri.

Régóta terjeng a hálón az elképzelés, miszerint szavainkkal megváltoztathatjuk a víz szerkezetét. Pontosabban a víz molekuláris szerkezete más mintázatot mutat fagyás után attól függően, hogy milyen érzelmi töltettel rendelkező szó volt a közelében. Például, ha a „szeretlek” szót ragasztjuk egy pohár vízre, annak kristályszerkezete rendezettebb, szebb lesz, mintha a „gyűlöllek” szót ragasztottuk volna rá. Masaru Emoto több sikeres könyvében is (pl. A víz rejtett bölcsessége, Édesvíz Kiadó, 2007) bemutatta az ezt alátámasztó kísérleteit.

A tudósközösség nem fogadta el ezeket az eredményeket. Nem túl valószínű, hogy azért, mert összeesküdtek volna egy hazug materialista világkép fenntartásának érdekében, hanem mert a kísérletek nem voltak reprodukálhatók kontrollált laboratóriumi körülmények között. Masaru Emotot egyébként meghívták, hogy vegyen részt az Egymillió Dolláros Paranormális Kihíváson is, melynek lényege, hogy bárki, aki laboratóriumi körülmények között végrehajt vagy bemutat valamely paranormális, természetfeletti tettet, annak egymillió dollár üti a markát. Masaru Emoto nem fogadta el a kihívást.

De nem kell tudósnak lennünk, sőt, a kísérletet sem kell elvégeznünk ahhoz, hogy belássuk, miért nem működhet ez így a szavakkal és a vízzel. Elég néhány egyszerű gondolatkísérlet.

Vegyünk két népet, akik két különböző nyelvet beszélnek. Az egyik a magyar, ahol a „szeretet” szó egy pozitív érzést jelöl. A másik nyelv, nevezzük bagyarnak, szintén tartalmazza a „szeretet” szót: ugyanúgy írják, és ugyanúgy ejtik, mint ahogy mi is. Egyetlen különbség van: a bagyar „szeretet” szó azt jelenti, ami a mi nyelvünkön „gyűlölet”.

Tegyük fel, hogy egy pohár vízre felírjuk a „szeretet” szót.  Mi fog történni? Pozitív vagy negatív töltetű ez a szó? Szép vagy csúnya lesz a víz szerkezete? A víznek ki kell derítenie, hogy milyen nyelven értette, aki ráírta? És ha olyasvalaki írta rá, aki se magyarul, se bagyarul nem beszél?

Vagy mi történik, ha én a sajátos nyelvhasználatom miatt az „idióta” szót pozitív értelemben szoktam használni, és ráírom a vízre? Az számít, hogy én miként értem, vagy az, ahogy sokan mások értik? És ha épp ugyanannyian vannak, akik így értik, mint azok, akik meg úgy?

Vagy mi történik, ha egy magyar ajkú ráírja a vízre, hogy „szeretet”, majd eltelik néhány ezer év, amikor már csak bagyarok fognak élni? A víz érzékeli, hogy mi az uralkodó nyelvjárás, és pl. Kr. u. 4500-ig szép kristályokká fagy, utána viszont csúnya kristályokká?

Itt egy alapvető naiv mágikus gondolkozásmaradvány érhető tetten. Mi emberek nagyon szeretjük azt gondolni, hogy szavaink a valóságot ragadják meg. Hogy szükségszerű kapocs van a szó között, hogy „szeretet”, és a pozitív érzés között, amit ez általában jelöl. Csakhogy a szavak önmagukban nem ragadnak meg semmit. Esetlegesek, konvenciókon alapszanak. A szavak azért jelentik azt, amit, mert az adott közösség így használja őket.

A gondolatkísérlet által felvetett kérdéseket csak úgy lehet megválaszolni (ez egy kihívás is), hogy nagyon furcsa elveket tételezünk fel a természet működésében. Pl.: a természeti törvények listájáról két véletlenszerűen kiválasztott darab: "egy zárt rendszer entrópiája nem csökkenhet", illetve "ha két azonos módon írt és ejtett szó ellentétes érzelmi töltettel bír, akkor a víz annak a szónak a töltetét veszi figyelembe, amelyiket adott pillanatban többen beszélik, kivéve, ha épp valaki nagyon akarja, hogy a víz az ő töltetét vegye figyelembe. És mindez persze nem érvényes azokra a szavakra, amelyek pl. véletlenül kerültek leírásra". Ez egy jó béna világegyetem lenne.

Én ismerlek téged.

 Fontos számodra, hogy megértsd, hogyan működnek a dolgok. Független, önálló gondolkodó vagy, aki a hallott információt nem veszi készpénznek. Különösen fontos számodra a biztonság, ugyanakkor mindig nyitva tartod a szemed, nehogy elhalassz egy jó lehetőséget. Általában inkább meghallgatsz másokat, minthogy te magad beszélnél. Egy emberekkel teli szobában inkább a szoba szélén állsz, mint a közepén, és kissé nehezedre esik nyilvánosság előtt beszélni: ezzel egyrészt tisztában vagy, másrészt javítani szeretnél rajta. Nem szeretsz hangoskodni. Tudod, hogy sok lehetőség rejlik benned, de a körülmények miatt még nem igazán sikerült a világ tudomására hoznod. A felszín alatt kreatív vagy: tudod, hogy eljön még a te időd. Az is megfordult a fejedben, hogy írsz egy könyvet. A tapasztalataid ugyanis egyedülállóvá tesznek. Volt egy balszerencsés eseted a strandon fiatalabb korodban: a mai napig eszedbe szokott jutni. Új ismerősök gyakran tartanak félénknek, visszahúzódónak, de nem erről van szó, csak megválogatod, hogy kinek nyílsz meg, értek ugyanis csalódások. Az érzéseidet kissé nehezen kommunikálod, ritkán beszélsz szívesen róluk. Valószínűleg azért, mert a szüleid egyike nagyon távoli: vagy érzelmileg, vagy elhunyt, amikor fiatalabb voltál. Általában jókedvű vagy, de néha a legkisebb dolgok miatt is szomorúvá vagy bosszússá válsz.

 Te mennyire ismered magad?

Készen állsz, hogy kezedbe vedd a sorsod?  Akkor hagyd abba a halogatást: régóta forgatod a fejedben azt a bizonyos ötletet. Tudod, mire gondolok. Csak kezdd el. Egyszerűen kezdd el, a holnapok soha nem jönnek el. Tenni csak a mában lehet. A világ gazdagabb lesz általa, sikerrel fogsz járni.  Tartsd azonban nyitva a szemed, akad a közeledben olyan, akiben bízol, ám elárulhat. Továbbá óvakodj a nedvességtől, elviheti, ami igazán fontos.

 Netredámus

Ezt üzeni neked az internet nem túl híres jósa.

 Van benne valami, ami betalált? Magunkra ismerünk? Esetleg biztosnak tűnik, hogy a vak blogjós a fejünkben vájkál és sorsokkal marionettezik? Vagy az elejétől fogva világos, hogy illúzióval állunk szemben?

Akárhogy is, a horoszkópoknak, médiumoknak, jósoknak és ki tudja még, mi minden ezoterikus dolgoknak nagy divatja van. Nagy üzlet, és néha borzasztóan káros: még akkor járunk jól, ha csak emeltdíjas számon csevegünk 20 percet, nem pedig egy jóslat miatt nem keresünk orvosi segítséget a bajban. Vagy gondoljunk a tízmilliószoros pénzenergiára. Itt még a matek is stimmel: tízmilliószor semmi az véletlenül pont annyi, amennyit kapsz a pénzedért. Ugyanakkor nem szeretnék senkit megsérteni a hitében, és a markukba vihogó cinikusokat is önmérsékletre inteném. Ugyanis mindenki hülye. (Ők is.)

Mindenesetre itt van néhány tipp, ha épp jóslatokkal akarnánk szórakoztatni ismerőseinket. „Látom a jövődet, de csak kínt látok benne s halált. Pogácsát valaki?” Igazi jégtörő.

 Barnum-állítások:

Úgynevezett Barnum-állításokkal érdemes főként dolgoznunk, ezek alkotják a fenti jóslat sorainak nagy részét is. E mondatok személyesnek tűnnek, valójában azonban vagy mindenkire érvényesek, vagy szeretjük azt hinni, hogy érvényesek ránk.  Ki ne gondolná pl., hogy „önálló”, és kinek nem fontos a „biztonság”? Eleve, mit jelentenek ezek? A világ legáltalánosabb dolga az is, hogy ismeretlenek előtt nehezen nyílunk meg, és néha apró dolgoktól vagyunk rosszkedvűek.

 Széles háló:

A „balszerencsés eset a strandon fiatalabb korodban” nagyon tág. Az emberek bénáznak, balesetet szenvednek, akárhol is vannak. Konkrétnak tűnik, pedig egyáltalán nem az. A balszerencsésbe belefér az, hogy a vízbe ejtetted a fagyit, és az is, hogy majdnem belefulladtál te vagy valamelyik ismerősöd, esetleg csak láttál bárkit, akivel történt bármi rossz.  Az, hogy „fiatalabb korodban” pedig minden egyes másodpercre szükségképpen igaz lesz, a mostanit leszámítva. Ezt nevezzük széles hálónak: időben is, mértékben is nagy a merítés.

 Önbeteljesítő jóslat:

A Barnum-állításokon és a széles hálón túl az ínyencek beépíthetik az önbeteljesítő jóslatokat is próféciáikba. Ha NETredámus azt mondja, látja a jövőt, és sikeres lesz az ötleted, csak kezdd el csinálni, és erre elkezded csinálni és tényleg sikeres lesz, akkor utána persze, hogy hitelt adsz a vak bölcsnek, holott semmit sem látott. Csak elkezdted csinálni. A hatást növelhetjük hangzatos bölcsességekkel is, mint a „tenni csak a mában lehet”, ilyenből végtelen sok van már, de szórakoztató lehet újakat kitalálni. A lényeg, hogy ne legyen értelme. Végül: érdemes minél több jóslattal élni, így nagyobb eséllyel válik be valamelyik. Úgyis csak ezek maradnak meg az emlékezetben, utólag kiválasztódnak, értelmet nyernek, a többi nyomtalanul eltűnik.

Zárásként: nem mondom, hogy nincsenek igazi jósok (de, kicsit mondom), de ha ilyen eszközökkel, médiumi adottságok nélkül is lehet jósolni, akkor legalább elgondolkodni érdemes, hogy mivel magyarázzuk e jelenségeket. Továbbá tudom, az ilyen élmények nagyon valóságosak tudnak lenni, épp annyira, mint hogy előttem ez a blog. Ezért nem szabad lekicsinyelni az ilyen hiteket, és ezért kell megvizsgálni a mögötte húzódó pszichológiai okokat. Ezt meg is tesszük a következő alkalommal.

Még egy kérdés: mi történne, ha két igazi jós sakkozni kezdene egymással?

Először is, felejtsük el, hogy az agysejtjeink száma felnőttkorban jobb esetben állandó, rosszabb esetben pedig fokozatosan csökken. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az agy rendkívül plasztikus: attól függően, miként használjuk, változik sejtszinten, kapcsolataiban, méretében és alakjában. Ez a dinamizmus az agysejtek számára is érvényes. Elhalnak – de ugyanennyire születnek is, az pedig, hogy milyen mértékben, rajtunk (is) múlik.

Íme, 6 egyszerű módszer, hogy elősegítsük az agysejtek születését, szebb nevén a neurogenezist:

Tanulás

Jaj, csak ezt ne. Sajnos de.
Leghatásosabb, ha kimozdulunk szellemi komfortzónánkból, és olyan készséggel vagy területtel foglalkozunk, amivel korábban nem. Lehet ez varrás, parkour vagy spanyol nyelv, bármi.  Azon túl, hogy szélesedik látásmódunk, vagy új készséggel leszünk gazdagabbak, az agyunkat is ellátjuk friss agysejtekkel. A jó pap holtig termeli az agysejtjeit.

Szex

Na, ez bezzeg igen.
Kimutatható korreláció áll fenn a rendszeres szex és a neurogenezis között. Nem mintha különösebben nógatni kellene embereket, mindenesetre itt egy újabb ok, de ezzel be is fejeztem.  
Van kedved feljönni egy kis neurogenezisre?

Futás

A rendszeres futás, de általában a testmozgás pozitív hatással van az agysejt-termelésre. Ezen túl formában tart, oldja a stresszt, fejleszti az önfegyelmet, élénkíti a memóriát és a koncentrációt, és arra a negyed-fél-egy órára segít magad mögött hagyni magánéleti és munkahelyi problémáidat.
El is megyek futni.

Áfonya

Most megleptelek. Egyél áfonyát.
Sok más étel is elősegítheti a neurogenezist, de ezzel csak a tanulást és a mozgást igyekszünk megspórolni, valljuk be. Jobb lenne el sem árulnom, de pl. az étcsoki (…), továbbá az omega 3 zsírsavak, melyek leghíresebben a lazacból és egyéb tengeri herkentyűkből kinyert olajban találhatók, szintén kimutathatóan hozzájárulnak a több agysejt születéséhez.
A kutatások folynak, ezzel az étcsokis dologgal még jelentkezem.

Stimuláló környezet

Az ingergazdag környezetben élő egerek agykérge nagyobb lesz, mint az ingerszegényben élőké. Ha játszhatnak a társaikkal, illetve a ketrecben lévő játékokkal, az mind az agy méretére, mind az agysejtek számára pozitív hatással bír. És mivel az egerek agya releváns aspektusaiban hasonlít a mi agyunkra, tanulhatunk tőlük. Alakítsuk inspirálóvá a körülöttünk lévő tereket, fizikai és személyes értelemben is.
Izgi helyek, izgi emberek, játék, játék.

Meditáció

Ez kicsit becsapós. Arról van szó ugyanis, hogy a stressz csökkenti a neurogenezis mértékét, így valójában bármilyen módszer, amely csökkenti a minket érő stresszt, növeli az újszülött agysejtek számát. A meditáció csak az én gonosz személyes preferenciám miatt került kiemelésre, mert tudományosan kimutatható, hogy elképesztően egészséges testi és mentális értelemben is. De erről majd máskor.

Ezekkel a módszerekkel bábáskodhatunk tehát agysejtjeink felett. Mindenesetre ne várjunk csodát ettől a jelenségtől se. Nem lesz tapasztalható nagyságrendi ugrás az IQ-ban, csak mert még lila a szánk az áfonyától, és alig kapunk levegőt a szexmaratontól. A hangsúly inkább az egészséges szinten tartáson lehet, illetve azon, hogy így idősebb korban is frissebbek maradhatunk szellemileg. A neurogenezis mértéke ugyan csökken, ahogy őrölget minket az a bizonyos vasfog, de nem áll le teljesen, és amint láttuk, serkenthető.

Az ezzel kapcsolatos kutatások még gyermekcipőben járnak, mindenesetre érdemes figyelemmel kísérni, mert egyrészt végtelenül érdekes, másrészt mentális életünknél aligha van fontosabb az életminőségünk tekintetében.

Forrás: https://www.ted.com/talks/sandrine_thuret_you_can_grow_new_brain_cells_here_s_how?language=hu

http://mentalhealthdaily.com/2013/03/05/11-ways-to-grow-new-brain-cells-and-stimulate-neurogenesis/